Éjjel még a csipke hálóing is túl sok volt ebben a forróságban. Órákig csak forgolódtam, képtelen voltam elaludni, bekapcsoltam a ventilátort, ittam egy pohár jeges teát, majd ismét visszafeküdtem, de csak nem ütött be az a fránya álomkór. Szinte izzottak a falak ettől az elviselhetetlen melegtől, gondolataim pedig megolvadva kavarogtak a fejemben. Végül feladtam, kimentem inkább a verandára kémlelni a csillagos eget. Mert hát ki a fene akar aludni, mikor ilyen gyönyörűen ragyog fent a hold, és még kívánni is lehet szegény hulló csillagoktól. Minden okkal történik, én meg majd holnap kialszom magam!