Nyaralás képekben

Ahogy minden évben, idén is sikerült négy kellemes napot eltöltenünk közösen kis családommal. Ilyenkor kiszúrunk egy olyan pontot a magyarországi térképen, ahol eddig még egyikünk sem járt. Ez a nyár azonban picit más volt, ugyanis most már velünk tartott a pár hónapos unokaöcsém is. Így ezúttal egy olyan helyet választottunk, ahol a legkisebbtől a legnagyobbig mindenki jól érzi majd magát.

Péntek kora reggel indultunk. Összepakoltuk a legszükségesebb dolgainkat, kocsiba pattantunk és Abádszalókig meg sem álltuk. Általában már napokkal korábban eltervezzük az utazást, így most is elhatároztuk, hogy ellátogatunk a környező településekre, milliónyi képet készítünk a legszebb, legismertebb látnivalókról, biciklire pattanunk, majd körbe tekerjük a Tisza-tavat és persze végigkóstoljuk az abádszalóki kompérfesztivál összes gasztronómiai különlegességét.

Az eredeti terveinkhez képest azonban belefért még néhány koncert és egy különleges öko-séta a Tisza-tavi Ökocentrumban is, mely egy egész napunkat igénybe vette, de így visszatekintve nagyon is megérte.

1.      nap

A több órás út eléggé kifárasztott minket, így már alig vártuk, hogy végre megérkezzünk és elfoglaljuk a szálláshelyünket. Amikor végre megszólalt a GPS kellemesen búgó hangja, mi balra fordultunk és a Délibáb utca végén ráleltünk a városka egyik legszebb otthonára, az Adél-Vendégházra. Őszintén szólva nem fűztem nagy reményeket a helyhez, de belépve a kertbe, majd a lakásba, elállt a lélegzetem, mintha csak egy másik településre csöppentünk volna, ahhoz képest, mint ami ezelőtt a szemünk elé tárult.

Miután bevettük a helyet, mindenki kiválasztotta saját szobáját, kipakoltunk a bőröndjeinkből és megebédeltünk, hogy aztán újult erővel induljunk neki Abádszalóknak. Egy nagy adag paprikás krumpli és egy csésze jegeskávé után elindult a kis csipet-csapat, persze Matyival az élen.A városnak különleges hangulata van. Nem olyan, mint a Balaton főszezonban, nem nyüzsögnek a turisták és nincsenek fényes butikok, vagy zajos éttermek. Így talán nem az a tipikus nyaralóhely, de kisgyerekes családoknak, horgász őrülteknek, biciklizőknek vagy azoknak, akik kicsit elvonulnának a pörgős hétköznapokból, nagyon is kiváló helyszín lehet.

Fagyiztunk, sétáltunk, nagyokat nevettünk, majd fáradságunkra hivatkozva szép lassan hazagyalogoltunk, és 23 óra után pár perccel mindannyian kidőltünk. Jó levegő, csillagos égbolt, kényelmes ágy, békakuruttyolás. Rég aludtunk ilyen jól!

2. nap

Még előző este fedeztük fel, hogy van egy szuper üzletsor a város szívében, ahol a bezárt butikok és Lili névre keresztelt üzlet mellett beszerezhetjük a lehető legfinomabb péksütiket amit csak valaha is kóstoltunk. És mivel ezen a hosszú hétvégén félretettem szokásos sanyargatásomat, minden édes finomságból vettünk egy-egy ízt. A reggeli rutin után összeszedtük magunkat, és nekivágtunk a szombati Kompér Fesztiválnak. 200 Ft-ért megvettük az Útilaput, ami ingyenes belépést biztosított a város több pontján található nyitott portákhoz. Itt aztán mindenféle burgonyából készült ételeket, finom borokat kóstolhattunk, és persze ki is értékelhettünk.

A puding próbája az evés, így amíg csak bírtuk mentünk és kóstoltunk. Első körben az Abádi Majorba tértünk be, ami számunkra a sokadik krumplifőzelék után is az első helyen maradt.

Az Abádi Sport és Horgászhajó Kikötő volt a második a listánkon, a harmadik helyen egy kis házikó állt, ahol fiatalokból verbuvált csapat sütött-főzött a turistákra, vagyis ránk. Az első tál krumplileves után még nagy lendülettel vetettük bele magunkat a gasztrófesztiválba, de végül csak 8 helyszínig bírta a pocakunk.

Levezetésként este még elugrottunk a helyi strandra egy üdítő koncertre… 

3. nap

Nem vettük komolyan a nagy tervet, de mégis véghez vittük. Korán reggel biciklit béreltünk és minden féle edzés és komoly felszerelés nélkül nekivágtuk a Tisza-tavi kerékpártúrának.

Volt, hogy csak toltuk a bringát, volt, hogy elkapott a vihar, vagy úgy éreztük feladjuk, de aztán úgy röpke 9 óra alatt sikerült is letekernünk az előttünk álló 64 km-t. Hát aznap senkit sem kellett elaltatni. 

4. nap

Kicsit szomorúan indult a reggelünk, hisz el kellett hagynunk mesés kis házikónkat. Még utoljára körbejártuk a szobákat, főztünk egy jó erős feketét, bepakoltunk és elbúcsúztunk Abádszalóktól.

Az utolsó napon még szerettünk volna egy jót ebédelni a poroszlói Fűzfa Pihenőparkban, és hazaindulás előtt beugrani az Ökocentrumba. A belépő ára picit borsos volt, de a látvány mindenért kárpótolt bennünket. A halak, a kétéltűek és a papucsállatkák mellett lencsevégre kaptunk egy árva gólyát, egy morcos teknőcöt, simogathattunk néhány tündéri gidát és 150 Ft-os áron megvásárolhattam magamnak életem első Békakirályfiját. A marcipán azonban túl finom volt, így már nem bíbelődtem a csókkal, egyszerűen felfaltam szegénykét.

Késő este értünk haza a csodás 4 nap emlékével.

Ha Abádszalókon jártok, mindenképp vegyétek ki pár napra az Adél-Vendégházat.

További információ:
http://www.abadszalok.hu/
http://tiszataviokocentrum.hu

Köszönöm, hogy elolvastál! Szeretettel várlak vissza!