Vannak pillanatok néha az ember életében, amikor úgy érzi minden tökéletes, hogy ettől a másodperctől fogva minden megváltozik, és ezentúl valami másképp lesz. Ezt a pillanatot megélhetjük egyedül, vagy épp szeretteink körében, otthon, a barátnőnk esküvőjén, vagy a reggeli rohanásban, ahogy épp felpattanunk a buszra.   

Áldottnak érzem magam, hisz olyan munkám van, ami egyben a hobbim, amiben kiteljesedhetek, és maximálisan kiélhetem a kreativitásomat. Talán, ha annak idején, azon a pocsék, esős novemberi napon nem futottam volna be az eső elől abba a kis eldugott kávézóba, soha nem találkoztam volna azzal a kedves, idős hölggyel, aki ott és akkor egy nagy löketett adott az életemnek.

Az élet kis és nagy dolgairól diskuráltunk megállás nélkül, ő mesélt az életéről, én pedig csak csendben élveztem a társaságát. Rég voltam ennyire boldog és nyugodt valaki mellett, ettől a találkozástól valami megváltozott bennem, átértékeltem önmagam, és elhittem, hogy sokkal több van bennem, mint azt valaha is gondoltam.

Fáradtan zuhantam haza, nem érdekelt semmi, csak kiöntöttem magamnak egy csésze kávét, és az ablakpárkányra kuporodtam egy üres füzettel, s tollal a kezemben. A gondolatok pedig csak úgy cikáztak a fejemben, a beszélgetés ugyanis ráébresztett arra, hogy a saját utamra kell lépjek, és tennem kell önmagamért. Bár sosem hittem igazán a nagy megváltó pillanatokban, a mindent elsöprő szerelemben, ahogy az ötöslottóban sem, de akkor este úgy éreztem mindenkinek jár az a bizonyos 15 perc hírnév, és hittem benne:

Itt az ideje, hogy én is ragyogjak!

Ennek azóta már öt éve. Akkor este ugyanis belevágtam a saját álmom megvalósításába, elindítottam az online magazinomat. Azóta is hiszem, hogy jelen kell lenni minden  pillanatban, hisz csak úgy tudjuk észrevenni az élet által kínált nagy lehetőségeket, s csak így tudjuk kihozni a helyzetből a legtöbbet.

Persze megvalósítani az álmainkat nem mindig könnyű, hisz számtalan nehezítő tényező és személy áll az utunkba, s nem csak az elején. De hinnünk kell önmagunkban, soha nem szabad másoknak megfelelni: édesanyánk, barátnőnk, kollégáink, vagy a szomszédaink elvárásai szerint élni, mert akkor elveszítjük önmagunkat, s örökre benne ragadunk egy boldogtalan életbe.

Minden kezdet nehéz, de könnyebbé tehetjük egy ragyogó mosollyal…

Én mertem lépni, megtettem amit a szívem diktált, ennek köszönhetően, pedig számtalan ragyogó pillanatot élhetek meg azóta is. A VoilaMode elindítása nem volt egyszerű, és ma sem könnyű megteremteni az egyensúlyt munka, magánélet, dogozó nő, és csábító feleség között, de hiszem, hogy megéri, mert  így valóban megélem, és nem csupán túlélem az életet.

Köszönöm, hogy elolvastál! Szeretettel várlak vissza!

Ha tetszett a poszt, gyere a VoilaMode Facebook oldalára, és az Instagram-on is megtalálsz: @voilamode_