Imádok könyvtárba járni, ott mindig van valami megmagyarázhatatlan nyugalom, amit máshol nem érzek. Szeretem a csöndet, a könyvek illatát, melyekből csak úgy árad a múlt és az idő. Vannak napok, amikor úgy érzem az életem egy őrült körforgás, ilyenkor előszeretettel ülök be a könyvtárba – ahová már kislány korom óta járok -, míg máskor vágyom a pörgésre, a nyüzsgő forgatagra, hogy egyszerűen csak élvezzem az életet minden következmény nélkül. Hiszem, hogy ahogy tudunk keményen dolgozni, megállás nélkül robotolni, úgy tudnunk kell néha megpihenni, és csak egyszerűen átadni magunkat a boldogságnak. Hisz az élet élvezet nélkül, olyan mint egy hosszú út pihenők nélkül. Nem de?

A könyvtár remek hely, hogy egyedül legyek néha, hogy megnyugodjak és kizárjam kis időre a külvilágot. A könyvtár csodás hely, hisz tele van remek könyvekkel, a könyvek pedig a múlt történelmével, a történelem meg ugyebár megismétli önmagát, egyrészt ezért is tanítják az iskolában, hogy tanuljunk a múltból, aztán mi mégsem tanulunk belőle, és elkövetjük ugyanazon hibákat, mint elődeink.

De mi lenne, ha néha nem csak a rosszat látnánk meg a világból, ha a nagyvárosból nem csupán a szemetet és a zajt vennénk észre? Mi lenne ha az agresszív és stresszes emberek fölé látnánk, és észrevennénk környezetünk szépségét, életünk pozitív oldalát?

Persze velem is gyakran bunkó az ellenőr, az eladó és a pénztáros, engem is fellöknek néha a metrón, gyakran végig állom a megállókat egy hosszú nap végén, és reggelente én is utálom a dugóban araszolást. Van, hogy az orrom előtt zárja be a postás az ablakot, miután végig álltam a sort, és pont nálam fogy el a karamella öntet a churros-hoz. Mindez számtalan olyan apró bosszúság, mely megkeserítheti a mindennapokat, a komolyabb dolgokról már ne is beszéljünk…

De attól még nem változik meg semmi, ha csak a dolgok rossz oldalát venném észre, ha én is beállnék a zúgolódok és a megkeseredett emberek táborába. Amikor engem is elkap ez a negativitás, inkább visszagondolok az apró, mégis örömteli pillanatokra, végig pörgetem az insta fotóimat, sétálok egy nagyot a Duna-parton, leülök egy padra a Filozófusok kertjében, vagy csak egyszerűen csak kiülök egy könyvvel a kezembe a teraszra. Mindegy is téged mi nyugtat meg, vagy mi tölt fel a hétköznapokban, a lényeg, hogy csináld, még ma, és ne hagyd eluralkodni magadon mások negativitását sem!

A fenti kis gondolatébresztő után pedig jöjjenek ismét az eheti Insta-pillanataim, melyekkel bízom benne, hogy Neked is adhatok egy kis löketet a nehezebb napokra, és ezen felbuzdulva te is összeállítod majd saját kis boldogság listádat...

♥ Hétfő

♥ Kedd

♥ Szerda

♥ Csütörtök

 ♥ Péntek

Neked mi tette boldogabbá a heted?

Köszönöm, hogy elolvastál! Szeretettel várlak vissza!