Nyaralj #Itthon!

Jártam a Bükkben, csobbantam a Balaton hűsítő vízében, körbetekertem a Tisza-tavat, szüreteltem levendulát Tihanyban, sétáltam Füreden, a családommal felfedeztem Pécs gyönyörű városát, de még soha nem jártam a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben található álomszép vár falai között, a Bory-várban.

Alig másfél óra alatt jutottunk el Pestről Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök meseszép, saját kezével megépített váráig. Bár továbbra is nagyon vágyom a tengerhez, úgy gondoltam, idén nyáron inkább a hazai kastélyokat, kirándulóhelyeket, vízpartokat és városokat vesszük egyelőre célba. Szerencsések vagyunk, hisz kis hazánk telis-tele van szebbnél szebb látnivalókkal, felfedezésre váró helyekkel, túrautakkal. Az ország bármely irányába is indulunk el, gyönyörű műemlékek, kastélyok, épületek, falvak és városok várnak ránk.

Induljunk!

A cél valójában a Balaton volt, de kis kitérővel elugrottunk az Európa-szerte közismert Bory-várhoz, mely napjainkban az örök szerelem szimbólumaként, és a „székesfehérvári Tádzs Mahal”-ként került be a köztudatba. Ez a gyönyörű épületcsoport a város egyik legnépszerűbb látnivalója, ennél fogva látogatók ezrei keresik föl minden évben, tavasztól egészen őszig. Ez teljes mértékben érthető is, hisz ahogy megálltam a vár előtt, és körülnéztem az impozáns épületen, azonnal beleszerettem, úgy éreztem, ilyen gyönyörű várat még sosem láttam.  

Az épület főbejáratánál A Kövek beszélnek felirat fogadja a látogatókat, kőből kirakva.

Egy kis múltidézés

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte az első világháború kitérője, az elmaradt építészeti megbízás (Szarajevói Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és Zsófia-otthon), mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak.

Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A számos díszítménnyel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.

Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.

A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Alsókert

Már messziről látni a magasba nyúló, romantikus tornyokat. A rácsos kapun a kertbe lépve először a vár makettjével találkozunk. Érdemes a séta megkezdése előtt itt egy kicsit elidőzni itt, majd szép lassan megismerni, körbe járni az egész épületet. Hagyjunk időt minden kis részletre, a legapróbb mozaiktól a legfeltűnőbb szoborcsoportig.  

A vár felépítését, szerkezetét, az épületegyüttes alkalmazkodását a domboldalon hátrafelé fokozatosan emelkedő terephez, valójában csak itt láthatjuk át. A teraszok, tornyok, átjárók egymáshoz és az egészhez való viszonyát, azaz ennek a nagyszerű, monumentális műnek a kompozícióját, szerkezetét igazából itt érthetjük meg.

A vár előterében fák, virágok, mesés rózsalugasok és különleges alkotások várják az oda látogatókat. A síremlékek, a szobrok, a bronz figurák és tavacskák között szinte kiemelkedik a kert látványos Díszkútja, fehér porcelán mozaik borítású medencével és a közepén vázát tartó, több méter magas oszloppal. A kút egyike a várhoz kötődő legrégebbi emlékeknek: a művész 1913-ban építette mai helyére.
Rózsakert

A kertből széles lépcsősor indul a teraszokon át a vár főépülete felé. Az alsó teraszon jobbra eredeti, a hódoltság korából származó, turbános török sírköveket látunk. Balra Bory Jenő egy különös, ötágú csillaggal egybekomponált kőkereszttel jelölte meg az 1945-ös harcokban itt elesett orosz katona sírját.

A teraszon beljebb, a jobb oldali pihenőnél, az ókori klasszikus korok sztéléjét idéző, szabadon álló, betonból épült falon csodálhatjuk meg Bory Jenőnek tündöklően fiatal és szép feleségéről készült portréját. A szobor alatt, a falra vésett betűkkel, a mesternek feleségéhez írt verssorait olvashatjuk.

Hátul, a második terasz támfala alatt Bory mester egyfajta panteonként – a középpontban Munkácsy Mihály egész alakos szobrával (ez azonos az 1921-es emlékműpályázatra készült tervével) – jórészt kortársainak, művész barátainak, köztük festőknek: Benczúr Gyulának, Karlovszky Bertalannak, Nádler Róbertnek és másoknak; Hüttl Gyula és Wälder Gyula építészeknek; a színészkirálynőnek, Blaha Lujzának az arcmásait sorakoztatta föl. Ebben a „panteonban” helyezte el saját mestere, a Stróbl Alajos (1856–1926) által készített néhány szép portrét is, így a Halászbástya építészét, Schulek Frigyesét és a 19. század két jeles hazai festőjét, Lotz Károlyét és Székely Bertalanét. Damkó Károly (1872–1955) készítette Stróbl Alajosnak ugyancsak itt látható portréját, míg Ligeti Miklós (1871–1944) Szinyei Merse Pál büsztjét.

A panteon előtt, az aranyos mozaikdíszű pádimentumon rövid, kijelentő mondatot olvashatunk: „A kövek beszélnek”. Rövid, de súlyos mondat: benne van a várépítő egész ars poeticája. Ezen túl a mondat tartalma rávilágít Bory mesternek múltat tisztelő, a tartós, megállapodott értékekhez ragaszkodó egész életszemléletére, hosszú pályáját döntően meghatározó művészi magatartására.

Elefántudvar

A második terasz a nevét az árkádjai alatt egy gömbön álló, a várat a hátán tartó elefántról kapta. Az elefánttal kisplasztikaként a múzeumlakásban lehet találkozni, melyért 1926-ban Bory Jenő elnyerte a Halmos Izidor kisplasztikai díjat.

A mellvéden Lehel vezér és Nagy Szulejmán beton szobra áll. Az árkádok hátfalára a mester vörös krétával négy ideszánt freskó vázlatát rajzolta fel. A négy rajz négy az emberiség történetében építészetileg meghatározó nyomot hagyó korszakot ábrázol: görög-római kor, kereszténység, hűbériség és a szocializmus korát.

Csúcsos torony

A  lakótorony alatti átjárón és a százoszlopos udvaron keresztül, az Elefántos udvaron visszafelé áthaladva érhetjük el a vár kapuját őrző magas tornyokat. Érdemes fáradságot vállalva mindkettőt megmászni, mert a látvány önmagáért beszél. Nemcsak a városra és messzi környékére nyílik tetejükről pazar kilátás, hanem magát a várat is innen lehet jól átlátni.

A hitvesi szeretet kápolnája

Lent, az árkádsor középső szárnyának centrumában találjuk a „várkápolnát”, vagyis A hitvesi szeretet kápolnáját. Ennek freskódíszes apszisába állította Bory a hitvesi szeretetnek feleségéről mintázott, egész alakos, ülőszobrát. A különös „szentély” elé, mintegy újabb hangsúlyt adva jelentésének, kétfelől a fal mellé helyezte a Csók (1908) szimmetrikusan megkettőzött kompozícióját.

A hitvesi szeretet szobra feletti freskó sárga színű hölgyei más híres művészek múzsái (köztük Mona Lisa is), akik az irigységtől sárgák, mert őket nem szeretik annyira, mint Bory Jenő a feleségét.

Kincsek, portrék

A Bory-vár korszakalkotó alkotás: Bory felismerte a betonban rejlő lehetőségeket, és megmutatta a világnak, hogy éppoly gyönyörű műalkotások készülhetnek belőle, mint például a márványból. A Bory-vár a maga nemében Európa-szerte páratlan, részben ennek köszönhető, hogy Székesfehérvár egyik fő turisztikai attrakciójának számít.

Megközelítés
Autóval

A vár autóval könnyen elérhető elsődlegesen a fontosabb öreghegyi utakon, a Béla utcáról, a Pozsonyi útról, a Kassai utcáról és/vagy a Fiskális útról a Vágújhelyi és/vagy a Bicskei utcára, azután a Máriavölgyre lekanyarodva.

Tömegközlekedéssel:

További információ:
http://bory-var.hu/

Köszönöm, hogy elolvastál! Szeretettel várlak vissza!