Az esős, őszi hajnalokat szép lassan felváltották a deres, hűvös nappalok, de a Novemberben is van valami különleges, valami szép. Bár az emlékek gyakran csalókák, arra tisztán emlékszem, hogy épp egy éve annak, hogy ebben a hónapban útjára indítottam ezt a blogot. Szóval szeretem a nov-Embert, mely idén egy csütörtöki reggelen lépett be az életembe és egy széles mosolyú pénteken távozott, hátrahagyva számtalan emléket.

Ez a hónap épp olyan szürkén indult, mint az őszi időjárás, de ami rosszul indul, nem feltétlenül fejeződik be rosszul. Az első napokban a nátha sajnos úgy járta át a családunk tagjait, mint BKV-ellenőr a tömött buszokat, így én sem maradtam ki a jóból. De rendíthetetlen ólomkatonaként legyőztem piros orrom és csillogó szemeim egyetlen okozóját, Mr. náthát.

A napokig tartó ágyhoz láncolt időszak alatt legalább volt időm önmagammal is foglalkozni, és volt időm kedvenc időtőtöltésemre, imádott női magazinjaim lapozgatására. Na jó, azért nem csak lapozgattam, ki is olvastam őket.

Ha már ezen a héten amúgy is a négy fal között kellett elszórakoztassam magam, így vettem a bátorságot és a divathírek mellett búvárkodtam egy kicsit a politikai és gazdasági sajtóanyagok között is. Bár a csapból is csak a rossz hírek folynak, egy dologra mégis felkaptam a fejem, Barack Obamát ismét amerikai elnökké választották. Klassz, ez jó ötletforrásul szolgált, hogy írjak az egykori first ladykről.

Egyszer volt, hol nem volt egy icipici lány….nos valahogy így kezdtem a Koncz Erikával készült interjút. Ő az a fiatal lány, akit a mesék nagy rajongói már biztosan jól ismernek. Az Ercsimese írónője csodás történeteket vet papírra rólam, Rólad, és mindenkiről, aki szívesen válna egy kis időre varázslatos mesehőssé. Gyakran mikor elmegy a kedvem az írástól, eszembe jut, hogy valójában ennek a blognak köszönhetem, hogy megismerkedhetek, olyan emberekkel, akikkel talán soha az életben nem találkoznék.

Amíg én már novemberben javában az év egyik legszebb ünnepére, a Karácsonyra készülődtem, addig a világ talán egyik legexkluzívabb márkáinak örökös tagja, a Swarovski, a finommű kristály ékszerek világelső szakértője már a forró nyári nappalokra és fülledt trópusi éjszakákra koncentrált. A Tropical Paradise névre keresztelt ékszerbemutatóra csupán egy szót mondhatok: Káprázatos!

Hogyan segíthet egy közismert márka a rászoruló, fiatal parasportolókon? A választ erre november 22-én megkaptam, amikor is a Brit Nagykövetség és a Robert Burns Nemzetközi Alapítvány közös adománygyűjtő kezdeményezésének köszönhetően a Chivas Luxury Club segítségével egy 11 millió forint értékű akadálymentesített buszt adtak át a Paralimpiai Csapatnak. Elnéztem a sok mosolygós arcot, olyan jó érzés fogott el, hogy igenis vannak még olyan emberek, akik nem csupán önmaguk gazdagításával töltik a szabadidejüket.

Az ünnepekre készülődve mindig eszembe jut, amikor épp egy fahéj illatú, csillogó estén a karácsonyfa alatt találtam rá életem legszebb ajándékára, az eljegyzési gyűrűmre. A hosszú jegyességet már csak egy meghitt, családias hangulatú esküvő tudná megkoronázni, de tudom, hogy ami késik, nem múlik. Addig is azon szerencsés lányok táborát gazdagítottam, akik legálisan is bejuthattak az álomszép Pearl Wedding Show-ra. Itt aztán szabadjára engedhettem menyasszonyi fantáziámat anélkül, hogy őrült menyasszörnnyé váltam volna.

Köszönöm neked NovEmber, hogy már nem fért több bejegyzés a Naplómba!