Értékeljük a pillanatot!
Újra egy hólepte péntekre ébredtünk, pedig én már tegnap épp készültem elpakolni az összes hólapátoláshoz szükséges eszközeimet. Pöttöm kislány koromban minden télen úgy vártam a havazást, mint megrögzött szerencsejátékos a lottósorsolást. Mindez mára megváltozott, ha csak tehetném átaludnám ezt az undok, hideg évszakot és addig maradnék a jó meleg ágyban, amíg végül a legkitartóbb hópelyhek sem bírják már tovább a tavaszi napsütést és átteszik székhelyüket az Északi-sarkra.
♥ Nagybesárlás helyett elcsábulni kedvenc boltomban, az ebédhez szükséghez hozzávalók helyett tavaszváró nyuszikat pakolni a bevásárló kocsiba
♥ Az első cserép jácint illatát érezni az íróasztalomon
♥ Szülinapi cikket írni, 31 évet betölteni, csodás ajándékot kapni a barátnőmtől, Boriszt a laptopról percenként elhessegetni
♥ Elmosolyodni a sok jókívánságon, sárga csekkek helyett képeslapokra bukkanni a postaládában
♥ Újra gyereknek lenni, a szomszédoktól elvárt hólapátolás helyett Hóembert építeni. A végeredmény Pamacs nyuszinak köszönhetően egy picit hiányos lett, de épp ettől annyira különleges…