Őszi kiruccanás a titkos Japánkertbe

2021. szeptember 27. - Antalfy Krisztina

Imádom felfedezni kishazánk csodahelyeit, folytonosan ott él bennem a megismerés iránti leküzdhetetlen vágy. Így bukkantam rá nemrég egy valódi kis zen oázisra Budapest 14. kerületében, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola hátsó udvarán, a múlt század első felében alapított Japánkertre, amely az ország első ilyen látványossága volt. A zuglói Japánkert valódi kis csoda, a nyugalom szigete, mely bárki számára látogatható.

Az iskola épületét magunk mögött hagyva egy hagyományos japán díszkapu emelkedik ki fenségesen a térből, mely Japán kultúráját és bölcsességét szimbolizálja. A kert területére bevezető utat jelölő vörös torii/kapu alatt két egyenetlen felületű kő helyezkedik el, amely arra készteti a látogatót, hogy automatikusan nézzen az orra alá - ezzel önkéntelenül is fejet hajtson, s így a kert előtt tisztelegjen. Az ösvényre lépve lapos tipegőkövek vezetnek végig a kert belsejébe.

„Minden kijárat egyben bejárat
valahova, a kapu az újjászületés, új életszakasz jelképe."

A kert központi elemét a csodás tórendszer adja, melynek tradíciójához a legutóbbi felújításkor is ragaszkodtak. A víz mellett az épített elemek, a lámpások, pagodák, ívelt fahídak művészien kialakított kompozíciói is fontos részei a japán stílusban épített kerteknek. A hagyományos japánkert lányege, hogy több szögből is körüljárható, miközben gyönyörködtet, megnyugtat és elgondolkodtat.

A japán kerteket eredetileg meditációs és elmélkedési, gondolkodási térnek hozták létre. Eleinte Japán uralkodó elitjének kiváltsága volt, eredeti célja, hogy békét találjanak országuk viszályainak és háborúinak viharában.

Az itt látható építészeti elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. Külön érdekesség, hogy még Fuji, a japánok szent hegyének kisebb mása is bekerült a kertbe, ahogy a japán kertek kulcsfontosságú designeleme, a bambusz.

A zuglói japánkertben a Teknőcsziget és Darusziget jeleníti meg a japánok két mitikus állatát.

A mitológia szerint a lelkeket haláluk után a „daru” egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó „teknős” hordoz a hátán. A Daruszigetre a „Sóhajok hídja” vezet át. Aki végigmegy rajta és közben kíván valamit, annak vágya valóra válik.
Csodás növényzet mindenhol

A Kelet-Ázsiából az európai kertészeti gyakorlatba átkerült növényzet nagy részét örökzöldek és fenyőfélék teszik ki. A Teknőcszigetnél magasodó szecsuani mamutfenyő a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. Magyarországon csak két helyre szállítottak magokat. Így kapott Varga Márton füvészkertje is belőlük. A japánkertben ma is látható példány Európa egyik legnagyobb és legrégebbi szecsuani mamutfenyője.
A kert legnagyobb fenyője mégis a himalájai selyemfenyő, amelyet ki kellett kötözni, nehogy eldőljön. „A japánok azt tartják, hogy ahol az ágai leérnek a földre, ott összeér az ég és a föld, az istenek és az emberek találkoznak.” Viszont a legfotogénebb fa a kertben a szomorú japánakác, amelynek ágazata a speciális metszési technikának köszönhetően lett ilyen kacskaringós és vízesésszerű.Érdekesség

Ritka megtiszteltetésnek számított, amikor 1931-ben az európai körúton résztvevő Takamacu herceg és felesége megcsodálták az iskola japánkertjét. A legenda szerint a teaházban egy hagyományos japán teaszertartáson látták vendégül a főméltóságokat. „Itt leány tanulók nem lévén, a széparcú fiúdiákokat öltöztették be gésának, hogy felszolgálják a teát. Az Operaházból a Pillangókisasszony jelmezeit kérték számukra kölcsön.” A hercegi párnak annyira tetszett a műsor, hogy később a császári udvarból japán növényeket küldtek a kertészet számára.
Még ma is található néhány növény, amely ezen ajándékok szaporulata.Ajánlom mindenkinek a kert látogatásást, aki kicsit is kiszakadna a városi forgatagból, aki belefáradt a rohanó hétköznapokba és próbálna új erőt meríteni ebből a nyugodt, stresszmentes környezetből. A kertben töltött idő szinte felér egy meditációval, és csodás kikapcsolódást jelent a mindennapok rohanásában.