Interjú: Koncz Erikával

Egyszer volt, hol nem volt egy icipici lány, icipici lánynak egy óriási álma volt. Valahogy így kezdhetném el Erika történetét. Hiszem, hogy nincsenek véletlenek, ahogy a mi ismeretségünk sem lehet az. Szó szót követett, üzenet-üzenetet, és máris barátok lettünk. Következő kedves interjúalanyommal, Koncz Erikával amúgy sem túl nehéz barátságot kötni. Ő az a fiatal lány, akit a mesék nagy rajongói már biztosan jól ismernek. Az Ercsimese írónője csodás történeteket vet papírra rólam, Rólad, és mindenkiről, aki szívesen válna egy kis időre varázslatos mesehőssé. 

Kezdjük a beszélgetést a legelején. Hol születtél, milyen volt a gyermekkorod, hogy emlékszel vissza rá?

Miskolcon születtem 1979. április 13-án. 2 éves koromig laktunk ott, aztán Salgótarjánba költöztünk. Nem volt könnyű gyerekkorom, mivel koraszülött voltam és születésemkor agyvérzést kaptam, mozgássérült lettem. A szüleim nem tudtak ezzel a helyzettel mit kezdeni, nem álltak mellettem. Gyerekként nehéz volt megélnem azt, hogy anyám gyakran mondta, hogy „Miért ver engem az isten egy ilyen gyerekkel?” Apám szerint meg az egész csak egyszerű lustaság és folyton azt mondta, hogy menjek rendesen, tudnék menni, csak nem akarok… A mi családunkban nem volt könnyű gyereknek lenni amúgy sem. Szerencsére 5 és fél évesen elkerültem otthonról, Budapestre a Mozgásjavító Általános Iskolába. Ott jó volt, mert nem volt ciki mozgássérültnek lenni, mivel mindenki az volt. Nagy hangsúlyt fektettek a tanulásra is, nem csak a mozgásfejlesztésre. Hamar megszoktam a kollégista létet, ritkán vittek haza, de én ezt cseppet sem bántam, szerettem Pesten lenni, kötődtem a gyerekfelügyelőkhöz. A suliban nem volt baj, ha okos vagyok és érdeklődő. Nem voltam ötös tanuló, sem mintagyerek, de az angolt nagyon szerettem és jól is ment.

Tolószékben éled a mindennapjaidat, hogy került a kerekesszékbe?

1997-ben egy elrontott csípőműtét miatt kerültem kerekesszékbe. Csípőficamos voltam, ezért volt szükség a műtétre, csak nem a terv szerint alakult. Több műtét is követte ezt, hogy „hátha jobb lesz”, de senkinek sem sikerült helyrehoznia.

Az önsajnálat és a bánat gyakran még egy járó emberen is eluralkodik, Te hogy lábalsz ki belőle?

Mindenkinek vannak önsajnáló időszakai. Nekem is volt nagyjából 2 év ilyen. Főképp amiatt, hogy kerekesszékbe kerültem, de a műtét előtt nem sokkal rúgott ki az akkori, első szerelmem. A kettő együtt kicsit sok volt. Szerencsére könnyen barátkozom, ezért hamar megtaláltam a számomra megfelelő társaságot. Hétköznap suliba jártam (gimnáziumba) Hétvégenként pedig rock kocsmába. Volt egy nagyon jó baráti társaság, ők jöttek értem a kollégiumba szinte minden hétvégén és vittek rock kocsmázni. De persze velük napi kapcsolatban voltam akkor, ami nagyon sokat jelentett, és segített nekem. Ma már az önsajnálat nem jellemző, jó néha előfordul, amikor túl nagy fizikai fájdalmaim vannak még a rég elrontott műtétek miatt, de siránkozás helyett megtanultam meglátni azokat a dolgokat a világban, amik megmosolyogtatnak, vagy erőt meríthetek belőlük. Tudom, hogy minden okkal történik, semmi sem véletlen vagy szerencse. Mindenki attól az, aki amilyen dolgokat megtapasztalt.

A zene sok mindenen átsegít. Ez Veled is így van? Ha jól tudom igazi rocker csajszi vagy.

Lételemem a rock és metál zene. Kiskoromtól ezt a műfajt szeretem, már 6 évesen a kollégiumban a „nagyfiúk” társaságát kerestem, akik rock zenét hallgattak. A rocker közösség az, ahol eltűnnek a különbségek és az azonosság a lényeg, vagyis a rock zene szeretete. Igazából mindenkinek úgy kéne, hogy az azonosságokat keresse, ne a különbségeket, mert senki sem különb a másoknál, csak mások a képességei, körülményei, más alapokról indul mindenki, de alapvetően senki sem jobb vagy rosszabb. Kerekes székesnek lenni se nem érdem, se nem hiányosság. Ez egy létforma, életmód, állapot, ami nem változik. Valahogy így van ez nálam a rock zenével is, csak az inkább belső dolog. Sokat köszönhetek a rock zenének már gyerekkoromtól. Lelki erőt, kitartást, sőt életre szóló köteléket, barátságokat is.

Egész életedben meseírónak készültél?

Nem gondoltam, hogy meseíró leszek. Eredetileg pszichológus szerettem volna lenni, aztán dobos, de mindkettőre azt mondták, hogy mozgássérülteknek azt nem lehet és abban az időben hajlamos voltam még elhinni ezeket.

Az írásból élsz, vagy van esetleg más kereseti forrásod is?

Jelenleg még nem megélhetés a meseírás, de törekszem rá, hogy az legyen. Most várom az adószámom, ha majd megkaptam, lesznek árak a meséknél a weboldalamon. Szeretném majd a mesékét kapott összegeket a készülő könyvem kiadási költségeire fordítani. Elég jelentős összeg, de nagy álmom, hogy mesekönyvem legyen és lesz is, mert megdolgozom érte és eddig is sokat tettem a céljaimért. Van sok szakmám, de nem dolgozom egyikben sem, mert nem szeretnék, hiszen én meseíró vagyok, azért élek, hogy írjak, ehhez értek, ez a szenvedélyem.

Első mesekönyved egy konkrét történetről fog szólni, vagy az eddigi összes megírt meséd benne lesz majd?

Sok mesémből válogattunk, nem 1 történet, hanem sok vegyes, de nem az összes mesémet jelenti ez, hanem jó párat, most nem is tudom mennyit, de 14 mese azt hiszem

Mi hiányzik ahhoz, hogy kedvenc karaktereid nyomtatott formába kerüljenek?

Pénz, pénz, pénz. Magyarországon az első könyves íróknak kell állni a kiadás költségeit, mert a kiadó nem vállal felelősséget. Mi sokat beszéltünk erről Verabellával, és a magánkiadás mellett döntöttünk. Ez is sok pénzbe kerül, de még mindig így lesz a legjobb. Körülbelül 400 ezer forint az az összeg, amiből meglenne a könyv.

Mikor ragadtál legelőször tollat és papírt? Kiről szólt?

2004-ben kezdődött a meseírás. Akkor ismerkedtem össze egy kedves barátom Mester Csaba kislányával, Bogival. Nagyon megérintette a lelkem szépségével és bűbájos lényével. Lenyűgözött, hogy milyen pici és szép, okos kislány. Bogi hatására döntöttem el, hogy megpróbálok róla szóló mesét írni. Első próbálkozásom sikert aratott, ezért rendszeres meseírója lettem Boginak. Az évek során 13 róla szóló mesét írtam. Ma már nagylány 13 éves, de van 2 kisebb testvére Marci és Míra ők is rendszeres mesehőseim.

Gyerekkorodban volt kedvenc meséd?

Benedek Elek meséit szerettem gyerekként. A vitéz szabólegény volt a kedvenc mesekönyvem. Jó sok mesét tartalmazó könyv volt. Később Lázár Ervin. Az ő könyveit ma is szívesen olvasom, sőt Lázár Ervin példaképem is. ( Nem csak volt, hisz a meséiben tovább él, örökre).

Van kifejezetten olyan történet, mely a Te életedről szól?

Nincs olyan mesém, ami rólam szól, de lehet, hogy egyszer majd lesz.

Vannak előolvasóid? Kinek a véleményét kéred ki egy mese kiadása előtt?

Előolvasóm a pasim, de nem azért, hogy bármin is változtassak a már megírt mesében, hanem azért, mert annyira örülök és izgulok mindig egy új mesénél, hogy nem bírom ki, hogy ne olvassa el rögtön. De ha nincs éppen itthon, akkor elküldöm a megrendelőnek rögtön.

Ki rajzolja az illusztrációkat a történeteidhez?

Bojtor Verabella zseniális festő, mesefestő művésznő szerint kellene magamról is írnom mesét. Bojtor Verabella készíti az illusztrációkat a készülő mesekönyvemhez. Nagyszerű találkozás a miénk. Az ő alkotásai tökéletes összhangban vannak a meséimmel. Jó páros vagyunk.

Kik, milyen okból rendelnek meséket Tőled?

Sokféle okból rendelnek tőlem mesét. Az én meséim egyediek és személyre szabottak, amiket rövid jellemzés alapján írok. Gyerek kedvenc állata, étele, barátja, mesehőse és a legfőbb tulajdonságai alapján. És nagyon jó, ha fényképet is mellékelnek a jellemzéshez.

A történetet teljes mértékben Rád bízzák, vagy megírják Neked, hogy konkrétan miről szóljon a mese?

Általában rám bízzák, mi lesz a mesében, ám olyan is előfordult nem is egyszer, hogy konkrét kéréssel jöttek, például, hogy lisztérzékeny kislányok (2 testvér) a mesémen keresztül értesüljenek róla, hogy máshogyan kell étkezniük, de ne alakuljon ki a betegségtudatuk, hiszen aranyos, életvidám kislányok. Olyan sikere lett Gluténa királykisasszonynak, aki pizza palotában lakik és tésztából vannak a függönyök, hogy a kislányok anyukája illusztrálva és „könyv” formában adta oda a lányoknak.

 Milyen emlékezetes meséd volt még az elmúlt évek során?

Volt olyan is, hogy egy kisfiút a nevére vett az új apukája és a mesében legyen névváltozásra utalás, hogy ez nem gond és minden szuper lesz. Ezek rendhagyó esetek, de általában nincs konkrét téma megjelölés.

Milyen korosztály keres meg a leggyakrabban?

Én bárkinek, bármiről írok, nincs téma és kor megkötés. Nem csak szülők és nagyszülők rendelnek, van, hogy nagybácsik, keresztanyuk is. Sőt nálam nincs korhatár, írtam már mesét 50., 42. szülinapra is.

Milyen a visszajelzése a meséidnek? Mit szólnak a „megrendelőid” a kész alkotáshoz?

Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a visszajelzések mind pozitívak, mindenki elégedett, és hálás (szerencsére) Egyszer volt, hogy óvó nénik rendeltek egy kolléga nőjük esküvőjére, és nem modern, hanem klasszikus mesét kértek, hagyományos elemekkel. Persze ebben a mesében is megtartottam az egyéniségemet, hiszen nem vagyok magyar népmese író, így lett egy klasszikus-modern ötvözet és az óvónők is elégedettek voltak a végeredménnyel.

Mit gondolsz, a mai rohanó világban van még idő a hagyományos mesekönyvekre? Vajon a szülők olvasnak még gyermekeiknek lefekvés előtt?

Szerintem, ha valaki szeret mesét olvasni, annak van rá ideje, sőt már sokszor mondták nekem, hogy remélik, hogy hamar meglesz a pénz a könyvemre, mert nagyon jók a meséim és szívesen olvasnák este ágy mellett könyvből. Teljesen más, mint gép előtt ülve vagy kinyomtatott A4-es lapon.

Az én gyerekkoromban édesanyám gyakran olvasott nekem olyan történeteket, melyekből egy kisgyerek is tanulhat, okulhat. A Te meséidnek mi a mondanivalója, lehet belőlük tanulni?

A meséimben nincsenek negatív hősök, betegségek és mégis mindegyikben van tanulság. Annyi rossz van a világban, nem szükséges, hogy a mesében is legyen negatívum. Maradjon meg varázslatosnak az én kis mesevilágom, ahol bárkiből lehet bármi, határ a csillagos ég, vagy még az sem.

Egy kép alapján, ránézésre is tudnál egy rövid mesét írni valakiről?

Igen, tudok kép alapján, ránézésre is írni mesét, már csináltam ilyet többször is.

Ha rám nézel, milyen karakter ugrik be Rólam?

Egy elegáns arisztokrata hölgy, aki nincs híjával az erényeknek, stílusos és elegáns. Bármilyen társaságban megállja a helyét, ugyanakkor nem merev és szigorú, humoros is tud lenni, érti a tréfát, állatbarát.

Csodás érzés, hogy ezt látod rólam. Köszönöm

Az illusztrációkat Bojtor Verabella készítette.

Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. Drága ajándékok helyett idén lepd meg Magad, vagy szeretteidet Erika csodálatos meséjével, mely épp attól különleges, hogy csak is Rólad szól. Látogass el Ercsimese oldalára még ma!

Köszönöm, hogy elolvastál! Szeretettel várlak vissza!

Ha tetszett a poszt, gyere a VoilaMode Facebook oldalára, és az Instagram-on is megtalálsz: @voilamode_