Egy szokatlan szerelem története Amerika egyik legjobb regényírójától
Marilynne Robinson: Lila Lila Dahlt egy kérdés foglalkoztatja: miért történnek a dolgok úgy, ahogy történnek? Lila nem ismeri a szüleit, egy Doll nevű nő neveli fel, aki valószínűleg elrabolta őt a családjától. Később egy bordélyházba kerül, de onnan is el tud szabadulni: a magányt találja a túlélés egyedüli lehetőségének. Egy nap egy Gilead nevű város határában talál menedéket egy lakatlan kunyhóban, és nemsokára megismerkedik a kisváros idős özvegy lelkészével. Vajon két mélyen magányos ember között létre tud-e jönni valódi találkozás?
A Lila Robinson önállóan is olvasható regénye, amely a Pulitzer-díjas Gilead és a Home című regényekkel együtt a kortárs amerikai irodalom egyik legkülönlegesebb trilógiája: elmélyült és érzékeny látlelet az emberi természetről. Robinson nem mindennapi szerző: egy korai nagy sikerű regény után évtizedekig „csupán” teológiai munkákat írt, míg 2004-ben a Gileaddal visszatért a szépirodalomhoz. Barack Obama egyik kedvenc írója, a Time magazin szerint a 100 legbefolyásosabb ember egyike látszólag korszerűtlen ember: mély vallásosságával, analitikus lélektani regényeivel szembemegy a trendeknek. Mégis a lehető legtöbbet tudja olvasóinak nyújtani: valódi vigaszt, a kérdésekre pedig válaszok helyett újabb izgalmas kérdéseket.
Fordította: Mesterházi Mónika
Megjelenés: 2016. október 28.
Oldalszám: 400 oldal
Ár: 3490 Ft
Részlet a regényből
A gyerek csak úgy ott volt a sötétben a tornácon, összekucorodott a hideg ellen, a sírástól fáradtan, félálomban. Már nem tudott bömbölni, és amúgy se hallották meg, vagy ha mégis, attól csak minden rosszabb lett volna. Valaki azt kiabálta, Csinálj már ezzel valamit, vagy én fogom be a száját!, és akkor egy nő felkapta az asztal alól a karjánál fogva, és kilökte a tornácra, becsukta az ajtót, a macskák meg bementek a ház alá. Már nem engedték a közelükbe, mert néha a farkuknál fogva emelte fel őket.
A karja össze volt karmolva, és a karmolások fájtak. Volt, hogy bemászott a ház alá megkeresni a macskákat, de ha egyáltalán el tudott kapni egyet, minél szorosabban tartotta, a macska csak annál jobban küzdött, és belé is harapott, úgyhogy elengedte. Minek dörömbölsz azon az ajtón? Ha így viselkedsz, senkinek nem fogsz kelleni. És akkor az ajtó újra bezárult, és aztán éjszaka lett. Odabent álomba veszekedték magukat, aztán hosszú ideig éjszaka volt. A gyerek félt a ház alá bújni, és félt odafent a tornácon is, bár ha az ajtó közelében marad, talán kinyitják. Nagy volt a hold, egyenest rá bámult, és az erdőben hangok jártak, de ő már majdnem aludt, amikor Doll megjelent az ösvényen, és megtalálta így, teljesen kétségbeesve, és fölvette a karjába, és bebugyolálta a vállkendőjébe, és azt mondta: – Hát, nincs hova menjünk. Hova menjünk?
A folytatáshoz kattints ide!
További információ:
Lira