Értékeljük a pillanatot!
Öregszem, és itt most nem csak a sunyiban előbukkanó kis ráncokra gondolok, a türelmetlenségre, vagy, hogy egyre kevésbé tolerálom az álszent embereket, hanem a nyárra. Igen, erre a várva várt évszakra, amit mára már egy csöppet sem bírok elviselni. Nincs gondom a meleggel, elálldogálok én az árnyék nélküli buszmegállóban, a légkondi nélküli villamosra is találtam alternatív megoldást – kínaiban vett legyező – de ezt a 40 fölötti hőmérsékletet már nem bírom, sem a városban, sem a Balaton partján. Az ilyen forró napokon pedig a jókedvem is elpárolog, ilyenkor hajlamosabb vagyok csupán azt látni magam körül ami rossz, na meg ami nincs.