„Hogyan éltem túl Auschwitzot, és merítettem erőt a továbblépéshez?"

A zsidó származású Lily Ebert korábban szinte nem is találkozott antiszemitizmussal. Különleges családi burokban nőtt fel, meseszerű idillben. Amikor a háború vége felé pletykákat hallottak arról, mire készülnek a németek, alig akarták elhinni. Hiszen hogyan is lehetne elhinni a hihetetlent? 20 éves korában, 1944-ben hurcolták el családjával Bonyhádról, ám el sem tudta képzelni, mi fog vele történni. Testvére, Imi, anyjuk cipősarkába rejtett el néhány ékszert és egy angyalkás medált, aminek nem volt különösebb értéke, Lily számára mégis sokat jelentett. A mai napig hordja.

Az Auschwitz felé tartó vonatút utolsó napján az anyja talán megérezhetett valamit, mert hirtelen cipőt cserélt Lilyvel, és a medál a lányhoz került. Amikor leszálltak a vonatról, a csillogó csizmás, fehér kesztyűs Mengele fogadta őket, aki az anyját, Ninát, a másik fivért, Bélát, és Bertát a halál irányába intette pálcájával. Lily és két lánytestvére, René és Piri az élet oldalára került. Lily nemcsak azt ígérte meg apjának a halálos ágyán, hogy nagyobb testvérként vigyáz a kisebbekre, de Auschwitzban megfogadta magában: ha ezt túléli, mindent elkövet azért, hogy mesélhessen a táborban elszenvedett élményeiről, amiből a világ okulhat. Mindkét ígéretét megtartotta.kép: nbcnews.com/news

Renével és Pirivel a koncentrációs és a munkatábort is túlélték. És a másik fogadalom? Amikor a COVID-korlátozások miatt nem járhatott már iskolákba, rendezvényekre, hogy személyesen meséljen a holokausztról, amely addigi missziója volt, dédunokája létrehozott neki egy TikTok-fiókot. Azóta a 97 éves Lily Ebert a közösségi médiában folytatja a tanúságtételt, rövid videókban válaszol a fiatal, többnyire 18-24 éves közönség kérdéseire. Elmondja, mi a gettó, megmutatja a tetoválását és mesél a tábori körülményekről, az ehetetlen ételről, az éhezésről, vagy csak felel az olyan jellegű kérdésekre, hogy félt-e a haláltól Auschwitzban.

Az ő szavait idézve: „Auschwitzban nem a haláltól félt az ember, hanem az élettől.” Magyar tiktokkereknek külön élmény, amikor Lily az anyanyelvén szólal meg, netán verset szaval: például Petőfitől a Falu végén kurta kocsmát. Lily Ebertet és Dov Formant azóta 1,2 millióan követik a TikTokon. De a történetmesélés csodájának ezzel még nincs vége: az idős asszony és dédunokája közösen írtak könyvet Lily fogadalma címmel.A kötet nemcsak a borzalmak rögzítésére született, hanem azért, hogy reményt adjon. Hogy rámutasson, a legsötétebb időkben – legyen az háborús vagy pandémiás helyzet –, miből lehet lelki erőt meríteni. Lily a holokauszt egyik utolsó túlélője, aki a COVID-ot is legyőzte 97 évesen. Idén decemberben ünnepli a 98. születésnapját. Derűjével, őszinteségével, fáradhatatlanságával, lelki erejével a legfiatalabb korosztálynak is különleges példát mutat. Tanúságtételével a szélsőséges politikai nézetek terjedése ellen is tiltakozik, mint mondja: „Semmi sem az igazán rossz dolgokkal (például gyilkosságokkal) kezdődik, hanem a szavakkal.” A magyar származású holokauszttúlélő TikTok-sztár könyvével a legszebb dolgokra tanítja meg az olvasókat. Az élet tiszteletére, a reményre, az elfogadásra és az önmagunkba vetett hitre. Ahogy egyik videójában mondja: „Sohase add fel a reményt. Mert soha nem tudhatod, mit hoz a holnap. A rossz napok után jönnek a jók.”

Fülszöveg

Lily Ebert holokauszt-túlélő, aki a TikTokon beszél Auschwitzról, a haláltáborban szerzett élményeiről. Amikor 1945-ben kiszabadult, egy amerikai zsidó katona adott neki egy bankót, amire azt írta:

„Sok szerencsét, és sok boldogságot”.

Lily dédunokája, Dov a közösségi hálón akarta felkutatni a katonát és leszármazottait, és ezzel az immár kilencvenhat esztendős Lily egy csapásra a világsajtó szalagcímei között találta magát. Annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. És most elérkezett az ideje.

Szívbe markoló, ahogy Magyarországról ír, boldog gyermekkoráról, aztán meg arról, hogy 1944-ben, amikor megérkeztek Auschwitzba, az édesanyja és két testvére életét vesztette. Eltökélte, hogy a másik két húgára nagyon vigyázni fog. Érzékletesen írja le a tábor embertelen körülményeit, és azokat az apró győzelmeket, amelyek erőt adtak neki.

Lilyt rengeteg veszteség érte, de aztán sikerült új életet kezdenie. Nem volt könnyű, a gyász mindvégig ott maradt a szívében, de hallgatóságot talált, és beszámolóiban felfénylik a remény, hogy ilyen alávaló gonoszság soha többé nem történhet a világban.

Idézetek a könyvből:

„Ha valamikor megérett az idő, hogy szárnyra kapjon a tolerancia általa képviselt üzenete, hát az most van.”

„– Hogy volt erőd továbblépni? – Tovább kell lépni. Mindig tovább kell lépni.”

„Aki nem volt ott, az soha nem fogja ezt megérteni.”

„Meg akarom találni a módját annak, hogy megőrizzem mindazt, amit Lilytől kaptunk, mindörökre.”

„Szerintem kiskorunkban még azt sem tudtuk, hogy létezik a világon antiszemitizmus. Nevetséges gondolat lett volna.”

„A zsidóság faji kérdés lett, nem pedig felekezeti.”

„Hogy is lehetne elhinni a hihetetlent? Hogy lehetne elképzelni az elképzelhetetlent?”

„A leginkább felfoghatatlan, és egyúttal a legfájdalmasabb is, hogy a magyarok közreműködése nélkül a német hatóságok soha nem tudták volna ezt lebonyolítani.”

„Nincsenek szavak arra, ami ezután történt. Holott csak a szavak maradtak.”

„Felfoghatatlan, hogy egy emberi lény így bánhat a másikkal.”

„És azt is gondolom, hogy van, amit az elmém egyszerűen nem hajlandó többé előhívni.”

„Akkor már szinte irigykedtünk a halottakra. Azon az úton a halál sem tűnt olyan borzalmasnak, mint az élet.”

„Nem retteghet a legrosszabbtól, aki még elképzelni sem tudja.”

„Itt csak egy szám volt minden ember.”

További információ:
https://21.szazadkiado.hu/
https://www.facebook.com/21szazadkiado/