A szem a lélek tükre

Értékeljük a pillanatot! 

A hét első fél órája mindig nehéz, de aztán szép lassan magamhoz térek, álmosan kibaktatok a konyhába, elkészítem a citromos vizemet, a reggeli zabpelyhemet, ha van rá idő a sonkás rántottámat, és a kávé elkortyolása közben elkészítem a blog reggeli posztjait, rendet rakok fejben a napi tennivalóim között, megválaszolom az üzeneteimet és feltöltődöm egy kis energiával. Ezek az ún. self-care rutinjaim, amelyek nélkül nem indulna be egyik napom se. Ha van egy lazább napod, akkor próbáld ki te is, melyik az a szokás, ami feltölt, örömet szerez és beépíthetsz a mindennapjaidba.

Mutasd meg, hogy Nő vagy!

Értékeljük a pillanatot! 

Erősen felhős, esős időre ébredtem, amit szinte személyes sértésnek vettem az égtől, hisz a naptár szerint már javában tombolnia kéne a tavasznak és vele együtt a jó időnek. Ennek ellenére elhatároztam, hogy akkor is kihozom a péntekből a maximumot, már amennyire ki lehet hozni a legjobbat egy szürke, borús napból.

Értékeljük a pillanatot! 

A jó idő közeledtével fontos, hogy beütemezzünk egy alapos, tavaszi nagytakarítást, úgy a gardróbunkban, mint a környezetünkben, hisz ha már nem férünk a szekrényben, és nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, akkor itt az ideje a szortírozásnak. Április beköszöntével kiürítem a szekrényem tartalmát, amit szeretek visszakerül, a nem használt ruhákat, amiket már vagy egy éve elő sem szedtem, általában elajándékozom. Te hogy szabadulsz meg a nem kívánt dolgokat az életedből?

Március: amit igazán szerettem benne

Sokat köszönhetek azoknak az embereknek, akik mindig kritizáltak, szurkálódtak, gúnyolódtak és sosem hittek bennem. Valamiért sokkal jobbak vagyunk abban, hogy bántsuk egymást, valamiért könnyebb undok szavakkal vagdalózni, másokat ok nélkül, tréfából lejáratni, kibeszélni, mint segíteni, mellé állni, támogatni. Ma már nem bújok vissza a csigaházamba, ha negatívum ér, kiállok magamért, még akkor is, ha utána a régi barát egyik napról a másikra idegenné válik.

Értékeljük a pillanatot! 

Az ablakon kinézve ragyogóan süt a nap, de sajnos a várva várt tavaszi jó idő még javában várat magára. Én persze bátor voltam, és máris elpakoltam a nehéz kabátokat, vastag pulóvereket, amire persze rá is fáztam, így most paplan alatt, citromos teát szürcsölve ülök itthon a gép előtt. Ennek ellenére imádom a márciust, minden színével, fényével és illatával.

Értékeljük a pillanatot! 

Néha úgy abba hagynám az egészet, felégetném mindazt, amit eddig elértem, és pillanatok alatt bojkottálnám a blogot. Mert bizony nekem is vannak rossz pillanataim, amikor elhiszem a magányos, üres lelkű, szomorú és félelmekkel élő embereknek, hogy én sem érhetem el a céljaimat, hogy jobban járok, ha ott maradok a rideg, szürke, fénytelen szobában, ahol ők is élnek. De én hiszek a szépségben, a szeretetben és a nevetés gyógyító erejében. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk akkor is, amikor úgy tűnik, hogy minden a lehető legrosszabb. Mert a holnap mindig eljön, és csak rajtam múlik, ülve maradok, vagy teszek az álmaimért.

Értékeljük a pillanatot! 

Mindennél jobban szeretem a régi emlékeket, a vintage és a manapság annyira divatos retro dolgokat. Szeretem végignézni a gyerekkori fotóalbumokat, olykor felnyitni a nagyi illatú kalap dobozt, elővenni az évekkel ezelőtt megkopott kardigánt, vagy néha előkeresni, és jól megölelgetni azt a bugyuta plüsskutyát, ami még nálam is öregebb. Állítólag, aki a múltban él nincs jövője. Éppen ezért igyekszek a jelenben élni, és kiélvezni annak minden boldog pillanatát.

Értékeljük a pillanatot! 

Mindennél jobban szeretem a régi emlékeket, a vintage és a manapság annyira divatos retro dolgokat. Szeretem végignézni a gyerekkori fotóalbumokat, olykor felnyitni a nagyi illatú kalap dobozt, elővenni az évekkel ezelőtt megkopott kardigánt, vagy néha előkeresni, és jól megölelgetni azt a bugyuta plüsskutyát, ami még nálam is öregebb. Állítólag, aki a múltban él nincs jövője. Éppen ezért igyekszek a jelenben élni, és kiélvezni annak minden boldog pillanatát.