Valami furcsa oknál fogva az elmúlt egy hónap gyorsabban elrobogott mellettem, mint a reggeli gyorsvonat. De nem lehet okom a panaszra, a június tele volt boldog pillanatokkal, amiket semmiért sem cserélnék el, ahogy felejthető, monoton hétköznapokkal is. Ezúttal is akadt elég munka, de a hétköznapi teendők közé azért beiktattam magamnak egy kis pihentető kikapcsolódást: lelassítottam az időt magam körül, és belefeledkeztem a saját kis énidőmbe.